Kedves Dávid, kedves Ti!
Én bizony szombat napján MOCSKOSUL szarul voltam úgy általában maj egész végig. Döntöttem lefele a szeszt megintcsak sokszor ész nélkül, dehát ha ilyen ritkán iszunk manapság ,MIT vár az ember? Azért fajin volt. Tanulgattam, majd meghívást kaptam a Bukhara nevű üzbég étterembe valahol messze budán. De megérte. AZ kicsit rendbetett. Jó zsíros, fűszeres, ez kellett. Csak az a meleg ne lett volna. Majdan vasárnap olyan szintű tanulásba kezdtem ,amilyet már rég látott a világ. Talán almáért elmentem a sarokra, meg egy cigiért. Azon kívül a néhány cigarettaalkalmat kivéve nem voltam szabadban, friss levegőn. De nagyon jól haladtam, nem akartam abbahagyni. Éjjel megnéztük a Street Kingset, amit letöltöttünk, az új Keanu Rívzes film... Keveset káromkodnak benne. Nézhető. Csak a vége kiszámítható. Majd ma fél 8-kor kelés. és ott folytatom egyelőre, ahol tegnap. Jól megy a tanulás, csak már nagyon szenvedek ülni, vagy feküdni stb. És kint meg ugye csak KICSIT KÉK az ég.. mindegy, ez van. Még ma ez marad a progi. Holnap reggel 8-tól megírom a statot, aztán Visszaállok a matekra, amit csüt -pént tanultam, és megírom azt is szerdán. Aztán meg reméljük mindennek vége.
Ricsipínek nagy csók, kitartás. Talán neki a legszarabb, büdös forró kórteremben pusztulni fájdalmakközt. Megyek majd látogatni én is , ha hazamentem!
Na, naggyából ennyi! Küvi nektek!
Te, Kori, ti meg jót fürödtetek vasárnap a rák egye ki a májatokat?