kedd, június 03, 2008

nem jut eszembe semmi frappáns cím

heló.

Burkus, nagyon sajnálom, h nem sikerült. viszont tudom, hogy meg fogod te ezt csinálni. gondolom, még több munka, de ha ennyi ment, biztos fog menni még több. ne add fel egy pillanatra se. szerintem ez ediig elég jó eredmény A Külkeren, meglesz ez is, csak nehezebben, mint vártad. hold on, pal!

usziválaszokat köszönöm, hát akkor majd visszatérünk rá hétvégén, mindannyiunknak bizonytalan most.

Rizsa, be-szar-tam. imádom, amikor ilyen beteg hangulatban vagy. olyanokat röhögtem az iroda kellős közepén... mödanszié. nagyon, nagyon beteg.

Kornél geci, te nem tom miből vagy, de ez nem emberi ahogy bírod a bulit és a munkát együtt. riszpekt. mikor bulizunk megint együtt?

Ricsihez úgy néz ki szervezhetjük a hospital fiestát. be van dagadva az orcája, sokkal jobban, mint vasárnap amikor Rizsával benn voltunk, és amíg le nem lappad, nem lehet megröntgenezni, és amíg nem röntgenezik meg, jóformán semmi se derül ki. az meg míg lelappad, kb egy hét. úgyhogy hosszabra nyúlik, mint az eredetileg tervezve volt. de mindezzel együtt egész jól van, a jóddal leokádott pizsomája helyett hoztak neki újat, tisztát, nő a borostája erősen, amit viccesnek talál, és a narancslésdobozból kiálló szívószállal szemenfröcskölte magát narancslével. és behoztak még egy ágyat még egy emberrel a tetején, így már szinte közlekedni se lehet, olyan nagy a tömeg. kb 6 ágy férne el normálisan a teremben, na most tartunk 9-nél. szerintem most már van neki töltője a telefonjához, szóval egy-két smsnek bittos örül majd néha. így se tűnt szomorúnak, csak mondta, h még mindig üvölt a fájdalomtól, amikor tisztítják a sebét, meg gondolom bassza az is, hogy nem ideálisak a körülmények az államvizsgára való felkészüléshez. szerintem péntek este (16 és 20 óra között nem biztos, h elérhető vagyok telefonon, de ezen kívül igen) beszéljük meg, mikor megyünk be, mondjuk ha belefér mindenkinek, egy fél óra-órára beugorhatnánk mindkét nap.

nekem ami volt ma: munkával egész jól haladtam, reggel megdícsért a főnököm. karatén van egy lányka (15 éves) akit kedvelek, és ma már sokadjára vettem észre, hogy van 2-3 kisfiú, aki basztatja, ma elég durván, irritálón. hazafele bevártam és elég hosszan elbeszélgettünk, hogy is van ez. eléggé fölbaszott, amit mondott, holnap asszem megint beszélek vele, és lehet, h oda lesz pirítva a rohadt kis bélférgeknek hamarosan. de egyelőre ennyi elég, majd meglátjuk hogy alakul.

most alvás, mert holnap lehullik a fejem.

csá, csumi és csá.