máma helsinkis képeket akartam feltolni, de rájottem, h már így is túl régen ulok a gep elott, huzzakmáelapicsábainnét.
tegnaptol kezdve szolítsatok csak sárgaoveskaratékának. koszi.
ennek oromére volt is osszejovetel az egyik kocsmában, ahol sikerult tisztességesen besorozni, annak ellenére, h a pénztárcám otthonhagytam... felfedeztuk az egyik emberrel, h ugyanabban a városrészben lakunk (melynek neve varissuo), és mesélt is rola jo sztorikat, pl amikor egy hét alatt felgyujtottak egy boltot, megeroszakoltak egy postáskisasszonyt és leszúrtak egy embert. hálisten keruleten belul is van kulonbseg, mert en a diákok lakta epuletek egyikében tengodom, ami nem
gáz, o meg 3 utcával odébb a drogosok és alkoholisták és joarcú bevándorlok kozott. találkozott már vérben fekvo ipsével a lépcsoházban, de megnyugtatott, h még nem volt halott. mondom akkor jo. és azt mondták ez is finnország, csak eldugják ezeket az embereket, meg a hírekben sem beszélnek roluk. ha jobban meggondoljuk, ilyenek, szinte igyis-ugyis vannak, akkor meg minek mutogatni meg témázni állandoan. javitani meg ugyis probálnak rajta.
de a poén persze nem ez, hanem ezek után hazabicikliztunk, és má majdnem hazaértunk, amikor egy alkoholista hevesen sipákolni kezdett az út mentén, így én rutinosan továbbhajtottam, de az emberem megállt, így én is. kiderult, a csávonak két komája fekszik a fuben (NEM bebaszva ÁÁ) és az egyiket vissza kéne pakolni a KEREKESSZÉKÉBE, a másikat meg valahova, hogy ne fagyjon rommá. ugyhogy emberemmel alkoholistákat pakolásztunk, utobbi no volt, majd megállapítva, h napi jocselekedetunket megtettuk, tenyleg hazamentunk.
welcome to varissuo!