csütörtök, november 06, 2008

Volt, éjszaka, 80

Tegnap volt valami. Mintha lett volna. Tompa minden. Homályosan próbál elvészi, ködbe burkolózni.. És akkor! Igen! Már emléxem! Akkor éjjel fél 3 tájt felkeltett valami a csendes melankólikából. Az agyunk előre megtervezett leépítése szinte sikerrel járt, az ajkak mozgása akadozott, nehéz volt a pultos tudtára adni egészen pontosan és érthetően, mit is akarunk. Joey teljesen elcsendesedik mellettem, lopkodja a cigim. 4-en ülünk a pultnál éjjel 2-kor mint az igazi keménylegények. Csak mi fáradtak vagyunk, józanságnak sincs nyoma a derék srácok arcán. Mellettem balról Sáripeti röhög fel néha, meg se tudom mondani, ki beszél egyáltalán. Talán a Kornél az a sor szélén. Talán. Mintha ő hintené folyamatosan az észt, felettébb értelmes fiatalember látszatát keltve, de minket nem téveszt meg. Sokminden történt este 9 óta. Sokinden el is tűnt a poharakból. Megfordultunk egy pár helyen az éjszakában. Az éjszaka. Szeretem. Unom a nappalokat, gondolom magamban, különleges bármit is csinálni éjszaka, mert egész egyszerűen éjszaka van. Nézni hogy milyen emberek járnak kelnek, az buszon azon morfondírozni hazafelé már, hogy a többi vajon mit keres itt ilyenkor, hova megy? Visszatérve a sűrű cigarettafüstbe burkólódzó négyesfogathoz (Rihár már hamarabb lemorzsolódott), éreztem, hogy már egészen hátradőlök. Kényelmesen elhelyezkedtem a bárszéken. Nem jelent sok jót. És akkor igen, ez az érzés... Igen. Mintha a totális tompaság mögött ott bujkálna, leselkedik árgus szemekkel az álom. Álmos lettem. De úgy kezdtem ha valaki még emléxik, hogy történt valami akkor. IGEN! Akkor történt valami. Ami megváltoztatta az este menetét. Teljesen más mederbe terelte a folyamatokat, amik uralták mozdulataim, viselkedésem. IGEN! Felébredtem. Jogos a szinte azonnal felcsattanó kérdés. MITŐL?

Úgy hívják, hogy STROH 80

Nem kapok levegőt, ömlik a nyálam. Elképedve konstatálom, hogy ezt én most megittam. És utána minden más lett egy csapásra. Észheztértem, és el is indultam az éjszakába, hogy megkeressem, merre is lakom, és problémamentesen hazaérjek.

Jó éjszakát gyerekek