Höhh!
Ritardávid! Voltam én iskolába, há' hooooogyne lettem volna. Leadtam épp egy szép ép házidolgozat, és írtam zht is, ami jó lett volna, ha nem filozófiából van. 30 tesztkérdés, ok, ok, igaz vagy hamis, ok, hát lehet az embernek szerencséje is egyszer ebben a kurvakibaszott életben, ok, na nekem nem szokott lenni. Szóval szerintem szoptam, de majd egy hét múlva kiderül.
...ez a satykabatyka cucc télleg kicsit - hogyismondjam - gáz.
D! Jajjgeci, még mik nem jutottak eszembe miután sírva elköszöntünk. Bár ez másoknak nem vicces, de (leszarom :) ) szivesen megosztjuk mindenkivel, akit érdekel. Szóval az 50 db száradó zsömle a szatyorban a radiátorra akasztva...na ha valami, akkor az.
,,Hát...háttő...csak megengedhetjük már magunknak mindennap a friss zsömlét, hát..."
NA MEG NE BASZD MÁR!
És persze az egyhangszórós DISCOBULB-os magnó SEM gyenge. Meg a kibaszott sányányúborkás üvegben LIFTEZŐ EGÉSZ BORSOK? DERENG? ÁÁÁÁÁÁ!
Továbbá az 5, néhol 7 cm vastag rétegezett fekete penész a falon. Okádok. És akkor Sanyi B lehet, hogy asztmás...
Na jól van, abbahagyom, mert ez télleg csak réteg vicc.
Tegnap este - ma hajnalban sörkéztünk. Jó volt. ÉS! Mivel a seggünk alatt található non-stop kricsmiben van 5m x 5m-es plazmatv, képbe kerültem, hogy milyen zenéket kell imádni ma. Olyan 5-6 darab megy váltakozva a 12 (!) darab zenecsatronán, amit műholddal be tudnak fogni. Szerintem jó. Dzsémszblant meg - állítólag - szép.
Holnap osztálytalálkozó. Jajjmár úgy izgulok, tegnap délután is JÓ hnagosan reáköszöntem Hefire az iskolában. Azért jó hangosan, mert szemmel láthatóan kényelmetlen feszengés lett urrá rajta, amint meglátta a fejem, és reményei, hogy majd jól véletlenül smst ír, míg én hátrafelé fordított fejjel közeledek a plafont bámulva, sajnálatos módon szertefoszlottak. Így maradt a totális megalázás, komolyan sajnáltam szegényt, ahogy, miközben kilehelt egy halk "hló"-t, arcizmai feszültükben úgy húzódtak meg, mint az én szájam sarkában a mosoly. Na ez már meg költészet. Szóval hosszas és fölösleges szóváltások és szaporítások helyett lekomunikáltuk, a mimika teljes fegyvertárával a következőket:
H: - Jajjbazmeg, it jön ez a fasz, most majd biztos köszönnöm kell neki, mert amekkora suttyó, majd rámköszön.
R: - Ne lapíccsál, geci, ne lapíccsál, hát látom, hogy azt nézed, hogy nézlek-e.
H: - Ráadásul pont itt kell ülnöm, és errefelé jön, NEM mostmár BIZTOS NEM FOGOM TUDNI ELKERÜLNI...mekkora szégyen, mekkora csapás! Krisztus segíts.
R: (Széles mosoly, botox, minden.) - Szijja! (De a "jja"-ra már elfordított tekintet)
H: - 'öló...
R: - Hogy belé nem szakadsz, baszomafüled.
H: -istenem, remélem senki nem hallotta, hogy egy ilyen tetűnek kellett köszönnöm, jajj, nagyég.
Így élünk mi itten a kis Szegeden.
MIndenkinek jó szórakozást.
Lizs